Ibafa - Pipa múzeum

Elérhetőség: 7935 - Ibafa, Arany János u. 2. - Apartmantól 2 km-re található.

Ibafa - a Zselici dombok közt megbúvó, szép fekvésű, kis falu - Baranya megyében, A falu hírnevét e templom plébánosának köszönheti, aki fapipájával tette Ibafa nevét közismerté. A hagyomány szerint Hangai (Schreier) Nándor, aki 1864-től 1905-ig volt a falu plébánosa, nagyon szeretett pipázni. Ez adta az ötletet barátjának Roboz István újságírónak a mondóka megírásához, amely már az 1900-évek elején iskolás könyvekben szerepelt, mint nyelvtörő. 1931-ben megszületett az ismert szöveg zenei feldolgozása is, Komjáthy Károly - Emőd Tamás - Török Rezső: "Ibafai lakodalom" című operettjében. Ettől kezdve az ibafai pap és pipája az érdeklődés központjába került.
Ekkor Sarlós (Schlahter) Ferenc volt az ibafai plébános, akinek viszont nem volt pipája, ezért hívei egy szép fapipával ajándékozták meg őt. A pipát Gerber Béla iparművész készítette 1934-ben, amely teljes egészében (kupakjával együtt) fából készült, nagyméretű, különleges és egyedi darab. Ettől kezdve az ibafai plébánosok sok szép pipát és más dohányzás történeti relikviát gyűjtöttek össze. Ezen egyházi gyűjtemény legbecsesebb darabja az eredeti ibafai papi fapipa. 1968-ban Ibafán létrehoztak egy pipatörténeti kiállítást, amely mai formáját, az 1989-es újrarendezés során nyerte el. A kiállított tárgyak a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyűjteményét képezik.

Az ibafai pipatörténeti kiállítást két teremben mutatja be érdekességeit. Az első termemben a nevezetes ibafai fapipa másolata tárul elénk. A terem baloldalán a ma is használatos pipák, valamint a 20. század közepéig használt szivar és szipka látható, melyeket a hölgyek részére készítettek. Tovább lépve a második terem különlegességeivel találkozhat a nézelődő. Nyolc országot képviselnek a pipák szebbnél szebb darabjai. A terem közepén a nagy vitrinben családi mozsár, tégelypipák másolatai, valamint dohányzási segédeszközök láthatók. Itt találhatóak még kínai kókuszhéj, medvealakú dohánytartó különlegességek. A falakat pipázó jelenetek színesítik, képzőművészeti alkotásokkal gazdagítva.
A kiállítás legérdekesebb három darabja a történelemben is közismert személyekhez kapcsolódik. Az 1849-ből való alföldi pipa. Az 1865-ös készítésű pipa mely Deák Ferenc ajkait érintette. Valamint de nem utolsó sorban Károlyi Mihály Magyarország miniszterelnöke tulajdonát képezte egészen addig, míg a családi hagyaték kalapács alá nem került. Ekkor vette meg Borbás Pál hozzátartozója. Borbás Pálnak köszönhetően, e pipa titkát az ibafai pipamúzeum falai ma is szigorúan őrzik A dohányzást a Közép és Dél-Amerikában megfordult hajósok, katonák terjesztették el Európában. Nevét, Nikotiána Tabacum Jean Nikot lisszaboni-francia diplomatáról kapta.
Amerika felfedezése után az egész világon elterjedt. Európa sok országban tiltották a dohányzást a 17. sz. végéig. Svájcban olyan szigorúan vették a tiltást, hogy 1661-ben megépítették a "dohányzók börtönét". A dohányzás élvezetét az egyház hívei és képviselői sem vették meg. Ennek hatására VIII. Orbán pápa egyházi átokkal sújtotta a "sátán füstjét élvezőket". Voltak országok, ahol engedélyezett volt a dohányzás, de szigorúan otthoni keretek között. Magyarországon a 17. sz közepén terjedt el a törököknek és zsoldosoknak "köszönhetően". Így hamarosan hazánkban is termeszteni kezdték a dohányt. Nevüket termesztési helyükről kapták. A két leghíresebb: a Havannai és Virginiai. Magyarországon ma hétféle dohányt termesztenek.