Történelmi áttekintés:

Kaposvár, "Somogyország fővárosa" mintegy 70 000 lakosú, dinamikusan fejlődő megyeszékhely. Külső-Somogy és a Zselic találkozásánál, a Kapos folyó két partján fekszik.
A Dél-Dunántúl második legnagyobb városa, felsőoktatási intézményekkel, 2000-től egyetemmel.
Első okleveles említése 1009-ből való. 1061-ben a mai város területéhez tartozó Kaposszentjakabon Ottó somogyi ispán bencés monostort alapított.
A város neve a mocsaras Kapos-völgyben a XIV. sz.-ban felépített kicsi várra emlékeztet, amely a bencés monostorral együtt 1555-ben török kézre került, majd a Rákóczi-szabadságharcot követően lerombolták.
A város 1690-től az Esterházyak birtoka, 1749-ben Somogy vármegye székhelye lett. Erőteljes fejlődéséhez hozzájárult a Kapos szabályozása, a vasútvonal megépülése, ami maga után vonta az ipar megjelenését, a kulturális és szellemi élet fejlődését a XIX. sz. végén.
1873-ban a község várossá alakult és az 1895-ben polgármesterré választott Németh István jövőbe látó várostervezési felfogásának és tevékenységének köszönhetően határozott arculatot kapott. 1894-ben villanyt és aszfaltozást kapott a város, majd 1897-ben kezdetét vette a csatornázása. 1902 óta áll az új városháza. 1911-ben alakult ki a Kossuth tér mai képe.
A századforduló magyarországi színházépítési lázának idején épült a kaposvári Csiky Gergely Színház. Az eklektikus, a neoromantika és a szecesszió jegyeit magán viselő szép épület jellegzetes meghatározója a városképnek. Kapuit 1911-ben a Cigánybáró című előadással nyitotta meg.
A XX. sz. végére lakosainak számát tekintve Kaposvár a Dél-Dunántúl második városa, jelentős szerepet vállal a vidék gazdasági és szellemi életében.
A város 1995-ben a példaértékű, harmonikus városfejlesztésért Hild-díjat kapott. Kaposvár híres szülöttei: Nagy Imre, Magyarország tragikus sorsú miniszterelnöke; Vaszary János (1867-1937) és Rippl-Rónai József (1861-1927) festőművészek.

Kaposvár: programok, látnivalók, érdekességek

A régió központjában elhelyezkedő, lendületesen fejlődő, élénk társadalmi életet élő megyei jogú város, szerepköréből adódóan a gazdasági, kereskedelmi és kulturális élet központja. Kaposvár kulturális kínálata mellett sokféle lehetőséget nyújt a szabadidő más jellegű eltöltésére is.

A város környéki erdők, tavak kiváló programot biztosítanak a természet kedvelői, horgászni, strandolni vágyók számára. A lovassportok iránt érdeklődők részére a Deseda-tó szomszédságában található Lovas akadémia és a várost körülvevő lovas bázisok nyújtanak kikapcsolódási lehetőséget. A lovas hagyományok ápolása és a lovasbemutató programok igazi látványosságot jelentenek. 2005. évben a III. Lovas Világtalálkozó 1. helyét érték el a megye lovasai. A vizek kedvelőinek a Kaposvári Városi Fürdő gyógyfürdője és a 3500 m2 összefüggő vízfelületű élményfürdője áll rendelkezésére.

A város múzeumai közül említésre méltó:

   Rippl-Rónai József festőművész villája, a Rippl-Rónai Múzeum,
   Vaszary Képtár
   Pannon Galéria
   Ásványmúzeum
   Szentjakabi Bencés Apátság Romjai
   Vasúti Emlékmúzeum
   Steiner Gyűjtemény
   Somogyi Sportmúzeum

Kaposvár környékének szinte valamennyi településén gazdag történelmi, néprajzi, természeti értékekben gyönyörködhet az utazó. A Szennai Falumúzeum, a kaposdadai honfoglalás kori íjász bemutató igazi különlegességnek számít az érdeklődők számára.


Kaposvár legszebb terén, a Kossuth téren található a Városháza és a Nagyboldogasszony Székesegyház. A kaposvári Önkormányzatnak helyet adó Városháza neoreneszánsz épülete 1902 és 1904 között készült el. Az előtérben a város és a megye címerét, a lépcsőházban a kaposvári várat örökítette meg Udvardy Géza festőművész. A tetővilágítót és a festett üvegablakokat a világhírű Róth Miksa készítette. A Kossuth tér leghangsúlyosabb épülete a neoromán stílusú Nagyboldogasszony-templom, mely 1993-ban, amikor Kaposvár püspöki székhely lett, székesegyházi rangot kapott. Az épület - mely ezen a helyen a harmadik templom - jelenlegi formájában 1886-ban készült el.

4.1.2. Csiky Gergely Színház

A város évente rangos kulturális rendezvényeknek ad helyet, a Csiky Gergely Színházban nemzetközileg elismert alkotó munka folyik, művészeti, néptánc együttesei országhatáron túl is ismertek. 2004-ben, Franciaországban az Európai Virágos Városok és Falvak Versenyén a település arany minősítést kapott.

Kaposvár és a Zselic - Dunántúli faluvilág

Kevés ilyen hely van Magyarországon. A Zselic dombjai között csend és nyugalom fogadja a látogatót, egy olyan érintetlen, civilizációtól mentes világ, amelyet a városi ember túlhajszolt idegrendszere már szinte elviselhetetlenül békésnek érez.

Alig laknak errefelé. A végtelenbe nyúló zöld dombhátak közötti völgyekben csak elszórva találunk kisebb településeket, néhány utcás falvakat, ahol öregek üldögélnek a porták előtti régi padokon. Még vasút sem vezet erre, amelynek zakatoló kerekei felvernék az erdők csendjét. Csakúgy, mint a hagyomány szerint az ősi Róma, hét halomra épült a Zselic északi kapuja, Kaposvár is. A város egyik leghangulatosabb része a sétálóutca, amelyen mintegy láncra fűzve helyezkednek el a szebbnél szebb épületek és hívogató kávéházak. Itt egész évben pezseg az élet, egymást érik az ünnepek, fesztiválok, kiállítások, vásárok, utcabálok és egyéb kulturális rendezvények, s ezek mellett számos múzeum, képtár és magángyűjtemény kínálja magát a kultúra kedvelőinek.

A művészet ilyen arányú koncentrációja persze nem előzmények nélküli ezen a vidéken. Kaposvárott, a Róma-hegyen élt Rippl-Rónai József, akinek lakása - ahol Ady Endre, Móricz Zsigmond és Szabó Lőrinc is megfordult annakidején - ma emlékmúzeum. A művész képeit láthatjuk az egykori Vármegyeháza egyik kiállítási csarnokában, míg öccse, Ödön magángyűjteménye adta a Somogy Megyei Múzeum jelenlegi kiállításának alapját.

Hangos mulatságok színhelye Kaposváron a Dorottya-ház, amely nevét onnan kapta, hogy Csokonai Vitéz Mihály vígeposza - amelyet a közeli Csökölyön írt a költő - ebben a házban játszódik, s ennek dísztermében rendezik meg minden évben a híres Dorottya-bált. Az épület földszinti részén is neves intézmény, az Arany Oroszlán patika található. Itt gyógyszerészkedett Rippl-Rónai József, és itt keresett gyógyírt fájós fogára Csokonai is. És persze ne feledkezzünk meg az 1911-ben megnyitott Csiky Gergely Színházról sem, amely a magyar színházi élet egyik legkiemelkedőbb intézménye, s amelyet a legenda szerint úgy építtettek a városatyák, hogy az nagyobb legyen a pécsi színháznál.

Amint elhagyjuk Kaposvárt, és egyre távolodunk ettől a kedves, lüktető várostól, a táj lassan átalakul körülöttünk. Az ember által életre keltett szépség és vidámság után a természet békéje és csendje vesz körül bennünket. Bár az itt élők számára évszázadokon keresztül a fa jelentette a megélhetés forrását, még mindig hatalmas területeket borítanak erdők, amelyek gazdag vadállománya már a középkorban is híres volt.

A hagyomány szerint sokat vadászott erre Luxemburgi Zsigmond, Mátyás király és Zrínyi Miklós, s erre makkoltatták a kondát a királyi kanászok. A zselici erdők persze nem csak a vadaknak adtak otthont, hanem a betyárok búvóhelyéül is szolgáltak, akik az 1800-as években nagy hírnévre tettek szert. A somogyi betyárok jellegzetesen gyalogos betyárok voltak, akiket a környék szegény emberei nagy rokonszenvvel fogadtak. Pali betyár sírját fent a visnyei öreghegyen, Patkó Bandiét Városbércen a mai napig ápolják az ott élők, a Kaposvárról Szigetvárra vezető utat pedig még ma is "Betyárok útjának" nevezi a népnyelv.

A zselici erdők manapság is rengeteg vadászni vágyót vonzanak, így a gímszarvasok, dámszarvasok és muflonok élete - kiváltképpen a szeptemberi szarvasbőgés idején - nem zavartalan errefelé. Ahhoz persze, hogy szarvasokat lássunk közelről, nem feltétlen kell vadásznak lenni. Bőszénfán, a Zselicség szívében találjuk közép-Európa legnagyobb zárttéri szarvas telepét, ahol három farmon több mint 1000 szarvast tenyésztenek természetes körülmények között. A telep - amely a Pannon Lovas akadémia tulajdonában van - az útról is megtekinthető, akár egy sétakocsikázás keretében. A nagyobb, összefüggő erdőségek és az erdőlakók védelme érdekében - a lakott települések kikerülésével - 1976-ban létrehozták a Zselici Tájvédelmi Körzetet, amely számos védett fajnak biztosít természetes élőhelyet. A Zselic egyedi színfoltja az úgynevezett "Vadvirágos út", amely Kaposvárról, a Megyeháza elől indul, és a kis falvakon keresztül Szilvásszentmártonig halad, összekötve a civilizációt az érintetlen természettel. Az utat szegélyező tölgyfába metszett szobrok, amelyeket a millennium tiszteletére állítottak, a terület védett vadvirágait ábrázolják: többek között a leánykökörcsint, a kakasmandikót, a szakállas szegfűt vagy a lónyelvű csodabogyót.

A "Vadvirágos út" első állomása Kaposszerdahely. Innen származik Horváth-Béres János fafaragó művész, aki az utat kísérő virágszobrokat készítette. A falu egyik vitathatatlan értéke, hogy az itt élő és alkotó fazekasok, faszobrászok, textilszövők és más művészek a mai napig ápolják hagyományaikat, és nemzedékről nemzedékre örökítik azt a szín-, forma- és motívumvilágot, ami a zselici kézművességet oly régóta jellemzi.

A szobrokkal kísért út Szennánál ér újra lakott településre, amely a Zselicnek talán a legismertebb faluja. Itt áll hazánk első Európa Nostra díjas falumúzeuma, amelynek különlegessége, hogy a jellegzetes belső-somogyi és zselici házakat egy élő falu közepébe telepítették. A skanzen helyét az 1785-ben épült református templom jelölte ki, amely népi barokk stílusával és gyönyörű fakazettás mennyezetével Somogy egyik legértékesebb műemlékének számít. A templom körül álló talpas-favázas lakóházak és a hozzájuk tartozó gazdasági épületek bemutatják a XIX. századi somogyi parasztéletet. S bár a szobák évek óta érintetlen berendezése valóban a megállított idő érzetét kelti, a verandákon virító piros muskátlik és az udvarokon szaladgáló birkák, kecskék és baromfi mégis élővé varázsolják ezt a mesterséges egyutcás falucskát.

A Zselici Tájvédelmi Körzet északi csücskéhez közel, Kaposvár határában, egy gyönyörű parkerdőben rejtőzik Szarkavár, a Somssich grófok hajdani kastélya. A főépület ma kastélyszállóként működik, a hozzá tartozó KAPOS04pici kápolnában pedig olykor esküvőket is tartanak. Ha valaki fölülről szeretné megszemlélni ezt a gyönyörű vidéket, Szarkavár közelében erre is adódik lehetőség, hiszen az innen mintegy két kilométerre fekvő repülőtérről szállnak a magasba a Zselicet madártávlatból bemutató sétarepülők. Szarkavárhoz hasonlóan Bárdibükk is egy, a múltból átörökölt főúri lakhelynek köszönheti jelentőségét: itt áll a XIX. században épült Goszthonyi-kúria, amely ma alkotóházként működik. Ha éppen augusztusban járunk errefelé, kedvünkre gyönyörködhetünk az üvegfúvók mesteri művészetében, hiszen a minden évben megrendezésre kerülő Nemzetközi Üvegszimpózium alkalmával számos hazai és külföldi művészt lát vendégül ez a zselici kúria.

Nemzetközi versenyeknek a színhelye a közelben fekvő, Kaposmérő mellet végighúzódó völgy, ahol évente kétszer - májusban és szeptemberben - Nemzetközi Lovasíjász Versenyt rendeznek. A völgy maga egyébként a honfoglalás korát felelevenítő emlékhely, amely időbeli utazásra kalauzol bennünket.
A tavasztól őszig tartó bemutatókon és nyílt napokon megismerkedhetünk a magyarok harcmodorával, kultúrájával és mindennapjaival, sőt, ha van elég bátorságunk, mi magunk is lóra pattanhatunk vagy próbára tehetjük íjásztudományunkat. A völgyi programok kitalálója és vezetője Kassai Lajos lovasíjász, aki nem csak a harci tudományt próbálja átörökíteni az utókorra, hanem újjáélesztette az ősi magyar íj- és nyílfajták készítésének művészetét is.
Az 1998-as Guinness-rekorder lovasíjásznak idén májusban sikerült megdöntenie saját korábbi rekordját.
Ha a völgyből dél felé indulunk tovább, hamarosan Bányára érkezünk, egy olyan faluba, amely nemrégen még a kipusztulás szélén állt. Düledeztek a házak, fogytak a lakosok, és már-már úgy tűnt, a falunak befellegzett. Egy helyi kezdeményezésnek köszönhetően azonban Bánya megmenekült, s ma már az egyik legkedvesebb üdülőfalu a Zselicben.
A dombtetőn áll a Panoráma Egyesület vendégháza, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a zselici völgyekre, s ahol a kedves fogadtatás mellett igazi helyi specialitásokat is megkóstolhatunk: a kemencében sütött lángos-félét, a fokhagymás-tejfölös langallót, a nyújtott rétest vagy a cipóban felszolgált gulyáslevest.